A 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) egyik sarokköve az ügyfelek kockázati besorolása, amelynek célja, hogy a szolgáltatók (bankok, ügyvédi irodák, ingatlan- és luxuscikk-kereskedők stb.) pontosan felmérjék, mely ügyfelek jelenthetnek nagyobb kockázatot a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása szempontjából. Ennek értelmében minden egyes ügyfélnek meg kell határozni a kockázati szintjét – legyen az alacsony, átlagos vagy magas.
1. A kockázati besorolás kötelező
A Pmt. szerint minden új ügyfél besorolása elengedhetetlen, függetlenül attól, hogy elsőre „alacsony kockázatúnak” tűnik-e vagy sem. A besorolást időszakosan felül kell vizsgálni.
2. Mire használjuk a kockázati besorolást?
- Erőforrás-allokáció optimalizálása
A besorolás segít eldönteni, mely ügyfeleknél kell fokozott odafigyeléssel végezni az átvilágítást (pl. magas összegű készpénzes ügyletek, kiemelt közszereplők), és melyeknél elegendő az egyszerűsített eljárás. - Fokozott ügyfél-átvilágítás
Magas kockázatú ügyfelek (például kiemelt közszereplők) esetén szigorúbb információgyűjtés és folyamatos monitoring szükséges. - Jogszabályi megfelelés és dokumentáció
A kockázati besorolásokat és azok felülvizsgálati időpontjait, okait szervezett, auditálható módon kell nyilvántartani – ez elengedhetetlen egy hatósági ellenőrzés során.
3. Hogyan működik a kockázati besorolás a PmtSegéd-ben?
- Ügyfél onboarding
– Az ügyfél rögzítésekor választjuk ki az alacsony/átlagos/magas kockázati besorolást.
– A PmtSegéd rendszerében előre beállított szabályok alapján (pl. kiemelt közszereplői státusz, földrajzi kockázat) automatikus ajánlást kapunk a besorolás szintjére. - Felülvizsgálati gyakoriság
– Minden ügyfélnél egyedi felülvizsgálati intervallum állítható be 1–12 hónap között.
– Amikor esedékessé válik, a rendszer a felületen és emailben is riasztást küld. - Audit trail
– Az összes korábbi besorolás dátuma és oka visszamenőleg is követhető egy változástörténeti naplóban.
További információkat ide kattintva olvashatsz a PmtSegéd-ről.
